Kertipony: Lovak a kertben
Természet ihlette lóbarát kert kialakítása egy családi ház udvarában.
12 éve vagyok itthoni lótartó. Két lovam számára családi házunk apró kertjében alakítottam ki mesebeli lóbarát környezetet. Ebben a cikkben arról mesélek, hogyan építettem ki itthon a lótartáshoz ideális környezetet lépésről lépésre.
Az otthoni lótartás művészete
Évek alatt egy olyan természet ihlette lóbarát kertet hoztam létre, ahol a lovak szabadon mozognak, nincsenek bezárva, és ahol az emberi szempontok ugyanúgy érvényesülnek, mint a lovak igényei.
A Kertipony egy élhető, fenntartható lóbarát kertté vált – a lovas mindennapokra tervezve.
Természetes otthoni lótartás:
- Szabad mozgás, növényekkel és fákkal teli tér
- Nyitott istálló / beálló ahol a ló maga dönthet
- Gumipadozatos beálló – tiszta, kényelmes, alommentes
- Praktikus, többfunkciós helykialakítás: Póni terasz
- Pár perces napi ellátás, könnyed jelenlét
- Kiegyensúlyozott, mentálisan stabil boldog lovak
- Lótrágya komposztálása, felhasználása a kertben
Működő lóbarát kert: tér – társak – takarmány
KERTIPONY avagy lovak a kertben
Dóbiás Viktória vagyok — 2013 óta vagyok otthoni lótartó. Legtöbben Kertipony-ként ismernek a közösségi médiából. A név választás: kerti póni, nem véletlen hiszen két lovam számára egy családi ház apró kertjében alakítottam ki praktikus lóbarát környezetet.
A Kertipónin keresztül adok útmutatást mindazoknak akik arról álmodoznak, hogy egyszer haza hozzák a lovukat. Megmutatom, hogyan lehet lovakat tartani kis területen, egy családi ház kertjében, hazai viszonylatok között. Esztétikusan, tudatosan, a természettel együttműködve.
Hiszem, hogy a valóban jó lótartás ott kezdődik, ahol harmóniába kerülünk a környezetünkkel. Nem elszakadunk tőle, hanem együtt alakítjuk ki azt az élőhelyet, amelyben ló és ember egyaránt jól érzi magát. Egy kert, egy udvar, egy kisebb terület is válhat összetett, gazdag élőhellyé: fákkal, növényekkel, árnyékos pihenőhelyekkel, természetes mozgástérrel és sokszínű állatvilággal. A fák árnyékot adnak, védelmet nyújtanak, mikroklímát teremtenek. A virágzó növények életet hoznak, madarakat, rovarokat, egyensúlyt. Egy ilyen élettérben a ló szabadabban mozog, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. A lótartó pedig nem több munkát kap, hanem kevesebbet. Hiszen a természet dolgozik vele, nem ellene.
Dóbiás Viki | Kertipony
Ha lótulaj vagy, és érzed, hogy többre vágysz, nem csak egy puszta karámra és egy zárt istállóra, hanem egy élő, lélegző lóbarát környezetre akkor jó helyen jársz. A Kertipony blogon és videókon keresztül te is inspirációt meríthetsz saját lovas álmod megvalósításához.
Kövesd itt is a Kertipónit további inspirációkért:
Hogyan lettem otthoni lótartó?
A kerti pónik története
2013 tavaszán valóra vált az álmom, amikor megismertem az első lovamat Almát. Egy sánta, pataproblémás csont és bőr haflingi kanca személyében. Segítségre szorult és úgy tűnt mi vagyunk az utolsó esélye egy jobb életre. Így hirtelen ötlettől vezérelve vettük Őt magunkhoz, ahogy aláírtam az adásvételi szerződést ígéretet tettem neki: történjék bármi a hátralévő életét mellettünk fogja leélni, szerető családban, biztonságban. Akkor még nem is sejtettük, de megismerkedésünkkor már egy kiscsikót is hordott a szíve alatt.
Onnantól, hogy Almát magunkhoz vettük pörögtek az események. Az, hogy belevágtunk az otthoni lótartásba még minket is meglepetésként ért, így akkor kezdtük el itthon családi összefogással kialakítani az ideális helyet számára. Almát pedig ideiglenesen bértartásba helyeztük ahol megkezdődhetett a rehabilitációja.
A kertünk végében mindössze egy 600 négyzetméteres üres telek állt rendelkezésre. A kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy minél lóbarátabb környezetet alakítsunk ki itthon. Édesapámmal egy több funkciós szabadon járható istállót álmodtunk meg amelyben a takarmány egy része is eltárolható. Viszont Alma számára mindössze csak egy egyszerű beálló szerepét tölti majd be. Ahogyan építkeztünk a szemem láttára elevenedett meg egy gyerekkori álmom és szinte el sem hittem, hogy hamarosan itt legelészik majd egy ló a kertünk végében.
A kis mentett haflingi kanca végül 2013 nyarán költözhetett haza immár végleges otthonába.
2014-tavaszán pedig már nálam adott életet egy gyönyörű életerős csődörcsikónak, Atlasznak. Így lett a tudtomon kívül egyszerre két lovam.
Nézd meg te is a Kertipony Youtube csatornán a lovaim történetéről szóló videót:
Szabadon járható lóbarát istálló
Lovas álomkuckó az istálló padlásán
Sokan a galériás álom istállóval azonosítanak amit édesapám tervezett és együtt építettünk 2013-ban. Egy olyan lóbarát istállót álmodtunk meg, ami a lovaknak szabadon járható beálló, lótartóként pedig könnyen fenntartható, többfunkciós tér.
Emellett fontos szempont volt, hogy a az otthoni lótartásra vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve a méreteit tekintve ne legyen építési engedély köteles kategória.
Így született meg az 5×5 méteres betonalapon nyugvó két szintes fenyőfa építmény, aminek az aljában egy 3X3 méteres gumipadozatos nyitott box kapott helyet, ezt két oldalról körbe öleli egy 2 méter széles folyosó. A box szükség esetén zárható, de a lovak számára 0/24-ben szabadon járható az istálló.
Az istálló padlása és folyosó kezdetben takarmánytárolóként szolgált, emellett egy kis szerszámos nyerges résznek is jutott benne elég hely.
A lovaknak egész évre szükséges takarmány egy részét eltudtuk tárolni a padláson ellenben nagyobb részt a szokásos raklapos ponyvával letakarós megoldással oldottuk meg kezdetben.
Később amikor megépítettük a bálatárolót, az istálló valamikori szénapadlását átalakítottam egy lovas gyerekkori álmom szerint: Berendeztem a lovak boxa felett egy otthonos lovaskuckót amely mostanra a kertipony védjegyévé vált. Olyan lett akárcsak egy lovas szálláshely: itt ténylegesen a lovaknál lehet aludni.
Gumipadozatos box – alommentes lótartás
Ami nagyon fontos és szerintem sokak számára megváltás fizikai munka szempontból is: sosem használtam almot, szalmát. A gumipadozatos box kialakítása egyszeri befektetés volt. Erre szívesen lefekszenek, puha és jól hőszigetel. Nyáron bent hűsölnek télen pedig szárazon pihenhetnek.
Nincs bent alom így nincsenek kellemetlen szagok, sem ammóniagőz és a szálló por is minimális hiszen nem etetek bentre.
Ha bármivel bealmozok akkor csak azt érem el hogy bentre pisilnek. Így viszont kijárnak a karámba a homokra végezni a dolgukat. Amellett, hogy sokkal kevesebb trágya termelődik ennek köszönhetően, az is tiszta lótrágya növényi száraktól és ammóniától mentes. Az alom nélküli lótrágya könnyen komposztálható és akár a kiskertben is rögtön fellehet használni.
Anyagi szempontból is jóval olcsóbb és fenntarthatóbb a lótartás: Hiszen nem kell még pluszban rengeteg alomnak való nagy körbála szalmát vagy faforgácsot, vásárolnom, tárolnom majd utána valahova kihordanom amikor már hulladékká vált. Ez fontos szempont egy otthoni lótartónál, hiszen a legtöbben így is hely szűkében vannak.
Az első tél otthoni lótartóként
Biztos vagyok benne, hogy minden otthoni lótartó első igazi nagy próbatétele a tél. Amikor szembesülünk a rengeteg sárral, a göröngyösre fagyott földdel, és fizikai határainkat feszegetjük minden etetéshez vagy takarításhoz a lovak körül. Ez velünk sem volt másképp kezdetben. Bár az istállónk a szilárd burkolattal nagyon jó alapot adott, főképp hogy a gumipadozatnak hála nem kellett almoznom se. De az istálló előtt akkoriban még nem volt szilárd burkolat, konkrétan kiléptél és bokáig süllyedtél a sárba.
A lovak az értékes takarmányt teljesen betaposták a sárba. Sokaknál látom, hogy ebbe az állapotba valamiért belenyugszanak, ahelyett, hogy cselekednének és fejlesztenék a lovak számára kialakított életteret. Nálunk is évekbe telt, de kitaláltam hogyan lesz a legélhetőbb ló és ember szempontból is.
Póni terasz – térkövezett patamosó és sármentes szénázóhely
Volt némi maradék térkövünk így számunkra nagyon kézenfekvő ötlet volt, hogy az istálló elé egyik tavasszal, egy 5 X 4 méteres placcra térkövet tettünk le. Ez az úgynevezett póni terasz lett a legfunkcionálisabb tér a lovak körül ami megváltást jelentett az itthoni lótartásban.
Rengeteg szerepet betölt: kikötő, nyergelő hely, patamosó, ahol a kovács bármilyen idő esetén tud körmölni és patkolni, sőt állatorvosi beavatkozások és vizsgálatok is könnyedén és kényelmesen elvégezhetők.
Emellett itt van az itatójuk és a karámra rögzített szénahálóból folyamatosan szénáznak, anélkül, hogy a sárban állnának. Így sosem aggódom a felázott paták, csúszós, sérülésveszélyes talaj vagy a sárba betaposott, kárba ment takarmány miatt, és nem kell búvárruhát öltenem a gondozásukhoz sem.
A lovakat akár papucsban is eltudom látni egész télen, mindegy milyen idő van épp.
Ők is szívesen állnak a tiszta szilárd térkövön ahol egésznap szénáznak, közben kilátásuk van a határra. Ami nagyon fontos, hiszen imádnak nézelődni és leköti a figyelmüket. A kifutóba nem szívesen mennek ha sár van vagy ha göröngyösre fagy a talaj. Nem is adok nekik rá okot hiszen mindenük egy helyen elérhető. Ezzel minimalizáljuk a sérülés veszélyt.
Még sincsenek istálló fogságra ítélve. Hiszen ugyanúgy tudnak mozogni amikor kedvük tartja. Mindemellett folyamatosan a friss levegőn vannak. Ha pedig pihenni szeretnének a gumipadozatos boxba mindig letudnak heveredni.
Lovak itatása télen
Sokak problémája télen az itatás mikéntje: Az ivóvízük közvetlen az istálló melletti fúrt kútból jön. Egy fa dézsába ami életem legjobb vétele volt a műanyag vödrök után amik szétfagytak és darabokra törtek. Ez dézsa mostanra már 6 éve állja a sarat.
A kútról azt kell tudni, hogy egy csőkút, amiben egy búvár szivattyú van, ebből kilett véve a visszacsapó szelep így ha lekapcsol a szivattyú egyből vissza szívja a csövekből a vizet, ezért sosem tud elfagyni.
Eleinte volt -24 fokos telünk is, akkor is ugyanúgy gombnyomásra jött a víz mint mindig.
Nálam fontos szempont, hogy lovat mindig nyílt vízfelszínről itassunk, hiszen ez a természetes számukra. Emellett így valóban nyomon lehet követni a vízfogyasztásuk mennyiségét is.
Bálatároló építése
2017-ben az istálló folytatásába megépítettük a takarmánytárolót , ez igazából egy nyitott féltető és az egész évre elegendő bála mennyiség aláfér. Így végre fellélegezhettünk hiszen nem kellett többé raklapokkal és ponyvával bajlódni.
Szénahálós lassú etető, széna áztatás
A paraktikus helykialakításnak köszönhetően a takarmánytárolóból közvetlenül kitudom adagolni a szénát a karámra felfüggesztett szénahálóba, a kiskerten keresztül. Tehát a lovak sem férnek hozzám miközben megtöltöm a szénahálót. Így akár lovakhoz nem értő családtag, is könnyedén megtudja őket etetni ha szükséges.
Emellett áztatom is a szénát ugyanis az egyik lovam, Atlasz porérzékeny. A kiskertben van egy vízbekötésem, és egy 60 literes fekete műanyag dézsám amibe villázni tudom a szénát ki-be.
A széna áztatásból keletkezett több liter használt vizet egyből kitudom önteni a gyógynövényekre, tehát semmi nem megy kárba.
Árnyék adó fák és gyógynövényes kiskert a lovaknál
Az istálló mellett két oldalt kialakításra került egy-egy lovaktól elzárt fákkal és növényekkel teli zöld terület. Itt kapott helyet több árnyékot adó fa emellett egy kis gyógynövényes kert is.
A zöld övezetek kellemesebbé teszik a klímát, árnyékot adnak nyáron. A gyógynövények ( levendula, citromfű, borsmenta, kakukkfű, rozmaring ) mind felhasználhatóak a lovak körül.
Emellett a lótrágya is értékes kincs ami folyamatosan felhasználásra kerül a kertben.
A lovak körül elhasznált víz: lófürdetés vagy széna áztatás után maradt „piszkos” víz táplálja a növényeket a kertben, nem megy kárba.
A karám a legelőre nyílik
A lovak körül minden úgy lett kialakítva, hogy egybe nyitható: a box a karámba nyílik, a karám ajtaja pedig közvetlenül a legelőre enged szabad kijárást a lovaknak. Ez ezért is fontos, hogy minél egyszerűbb legyen a napi ellátásuk, hiszen ha legeltetni szeretnék csak ki kell nyitnom egy ajtót, nem pedig átvezetni őket valahová. A jelenlegi legelőterületük 4000 négyzetméter. Ezen a területen tudnak bóklászni, legelészni illetve lemozgatni magukat. Ha pedig megszomjaznak vagy szénázni szeretnének bármikor vissza tudnak jönni az istállóhoz.
Éveken át kint töltötték az egész napot, de sajnos most már nem lehetnek korlátlan időt a legelőn amiért jó takarmányhasznosító kislovak mindketten és nagyon könnyen hajlamosak a patairhagyulladásra.
Lótrágya az értékes kincs: Trágyatárolás és komposztálás
Sarkalatos pont a lótartóknál, és sokan nem tudják, hogy mit kezdjenek a lótrágyával?
A lótrágyából naponta akár több talicskára való mennyiség is termelődhet még két ló esetében is.
Épp ezért nagyon fontos időben kitalálni mi lesz a trágyatárolási stratégiánk, esetleg felhasználjuk-e saját kertben, földszerületen? Vagy időnként elszállítatjuk? De addig is hogyan tároljuk…
Az általam kialakított rendszer elég egyedi, hiszen nem almozok be az istállóba, így egyfelől jóval kevesebb trágya termelődik másrészt pedig sokkal hamarabb komposztálható, vagy akár egyből felhasználható a kiskertben. Plusz pozitívum, hogy nincs benne ammóniás pisis növényi maradvány, tehát kellemetlen szaga sincs.
Kétféleképpen tárolom és hasznosítom itthon a lótrágyát:
– azonnal komposztálom, komposztládákban a kiskertben
– mezőgazdasági szállítóládába, tehát zárt tárolóba gyűjtöm ami traktorral vontatható.
Ha megtelt: kiviszem a saját földterületünkre vagy kiszállítjuk helyben egy lelkes kertésznek.
Lóbarát Kert
Ez a rendszer amit itthon felépítettem lóbarát és ember kímélő egyszerre. Minden évszakban könnyen fenntartható. Nem okoz különösebb kihívást a tél sem, azon kívül, hogy nem túl esztétikus látvány és hideg van… Konkrétan nekem csak a trágya kihordáshoz kell gumicsizmát húznom.
Mindez kicsi helyen megteremthető otthon, ha előre gondolkodik és tervez az ember.
A lótartás egy életforma. Fontos tudni, hogy mire vállalkozol mikor hazaviszed a lovad: magad maradsz, te leszel egy személyben, a lovász, az állatorvosi asszisztens, a lóápoló, az ezermester, a karbantartó az építész tervező, az aggódó felelős lótartó, a szabadidomító. Ez egy fizikailag mentálisan és anyagilag is nagyon kimerítő életforma tud lenni ha felkészületlenül vágsz bele.
A Kertipónin keresztül megmutatom, hogyan lehet ezt az utat tudatosan, lóbarát módon
és hosszú távon is fenntarthatóan járni – úgy, hogy a lovad valóban jól érzi magát, te pedig nem roppansz bele sem fizikailag sem anyagilag.
